Széchenyi István 1830-ban megjelent, a gazdaság és a társadalom átalakulását sürgető és annak szükségszerűségével a nemességet szembesíteni kívánó Hitel című munkája nagy port kavart, támogatói és ellenzői egyaránt akadtak. Mivel ez utóbbiak voltak többen, a gróf megírta Világ című művét, amely az előző kötet bírálóinak szólt, azoknak, akik nem értik a Hitelt.

Széchenyi István gróf 1846 áprilisában publikálta a balatoni gőzhajózás előmozdítása érdekében írt röpiratát. 1846 szeptemberére megépül a Kisfaludy nevű gőzhajó és nagy érdeklődés közepette megteszi első próbaútját.

Illyés Gyuláról valószínűleg kevesen tudják, hogy ipszilon nélkül, Illés Gyula néven született és csak családja jó hírét kímélendő változtatta meg a nevét Illyésre. Erre a tényre világít rá az író kondoleáló levele, amelyet nagybátyjának küld Párizsból, miután unokaöccse haláláról értesül.

A magyar könyvkiadás úgy körbelőtte a Bloomsdayt, mint Karinthy káplára a céltáblát. Június 16-a annak ellenére okoz gondot, hogy a dublini mulatságok után – amelyek végigkövetik az Ulysses stációit – immáron Szombathelyen is megemlékeznek Joyce-ról, és a regény magyar vonatkozásairól. A lövöldözést Gáspár Endre kezdi, aki először eltalálja a napot, egy oldallal később azonban (sajtóhiba?) már június 1-jét emleget. Az 1974-es, Szentkuthy-fordítás fülszövege május 16-ára teszi a nevezetes napot, Ungvári Tamás, majd pedig egy 1998-as újabb kiadás is július 16-ába trafál bele.

Cikksorozatom harmadik és egyben befejező részében a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára és a Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozatának kötésváltozatairól számolok be. Ez a két sorozat tagadhatatlanul összemosódik – én csak próbálom kibogozni a szálakat.

Györe János – miután elkészült Abonyi Lajos pályája című munkájával – többeknek is küldött tiszteletpéldányt – Ady Lajosnak és Ágai Adolfnak biztosan. Ady Endre öccse és a sokat utazó, humorista író egyaránt képeslapot küldött válaszként, mégis különféleképpen köszönte meg a gesztust.

Szász Menyhért, akit bár Ady Endre felfedezett és Kosztolányi is méltatott, lekéste a Nyugat nagy nemzedékét. Ráadásul az első, 1913-ban publikált, Az emeletünkön címet viselő kötet verseit a szűk két évtizeddel később keletkezett dedikáció tanúsága szerint maga a szerző is amolyan fiatalkori zsengékként értékelte, azzal a megjegyzéssel, hogy „ilyen verseket nem szabad írni”.

Reményik Sándor első verseskötete, a Fagyöngyök 1918-ban jelenik meg, és a költő még ez évben dedikál egy példányt Musinak, akinek pontos nevét és alakját azonban máig titok fedi…

Május 7-én kerül sor az ECE City Centerben többek között a Dávidházy Antikvárium árverésére, ahol olyan tételek is kalapács alá kerülnek, mint Liszt Ferenc autográf levele, Nagy Imre kihantolási jegyzőkönyve és Luther Márton első kiadások.

Krúdy Gyula életműve a grafomániát súrolja, nem úgy a dedikációi. Kelecsényi László mintegy hatvan Krúdytól származó, az író saját köteteibe bejegyzett dedikációt gyűjtött össze, amelyből levonhatók bizonyos következtetések az írónak saját aláírásához, valamint a könyvekhez és az irodalmi élet szereplőihez való viszonyáról. A közel hatvan ismert dedikáció egyike a Miklós Andor hírlapírónak és későbbi laptulajdonosnak címzett bejegyzés, amely most újra nyilvánosságra kerül.