Pontosabban a hedonista szélhámos mindennapjai érdekelnek. Csábításai, evési szokásai, ruhatára kialakítása, utazásai, vélekedése a világról, benne önmagáról. Trüffel Milán ugyanis művészként tekint önmagára, a másnak mutatás, az átejtés, a csalás művészeként – mesélte Kerékgyártó István.

Orosz Dénessel, a Poligamy írójával és rendezőjével egy tágas és elegáns körúti étteremben találkoztunk. Én már a kávémat kavargattam, amíg ő rendelt egy cappuccinót, de figyelmeztetett, hogy próbáljam ki a diktafont, mielőtt belecsapunk a beszélgetésbe. Biztos, ami biztos.

Miért kavart ekkora port az Imprimatur megjelenése és miért tiltották be Olaszországban? Mi köze a könyvnek a szeptember 11-ei terrortámadáshoz? Mit tett XI. Ince, amit nem kellett volna? Hogyan kell elképzelnünk egy pápa szentté avatásának folyamatát? Az olasz íróházaspárral budapesti látogatásuk alkalmával beszélgettünk.

Az Amszterdamban élő belga író elmesélte, hogyan vált valóra gyermekkori álma, hogyan szeretett bele a kabbalába, hogyan ismétlődött meg a regényében szereplő „rémálom” a valóságban. Elárulta, mi a különbség közte, Dan Brown és Paolo Coelho között, és beszélt arról, mit keresünk ezen a világon, hol lakik Isten, hogyan teljesíthetjük ki önmagunkat és hogyan fogja megváltoztatni a könyve az életünket.

Ismerjük-e az idegen kultúrákat? Miért neurotikus a társadalom? Milyen a harmonikus párkapcsolat? Hogyan viszonyulunk az értékekhez? Sikeres-e az ember? Van-e az emberiségnek jövője? Csányi Vilmos etológussal, íróval nemrégiben megjelent, A bábosok című kötete és a Mindörökké evolúció programsorozat kapcsán beszélgettünk irodalomról, politikáról, médiáról és tudományokról.

Hol tartanak a Kosztolányi kritikai kiadás munkálatai? Milyen problémákat vet fel a szövegkiadás és a nyugatosok kora? Miért nehezen megalapozható vélemény Kosztolányi Dezsőt a fasizmussal összefüggésbe hozni? Milyen értékeket vallott ő maga és vállalhatók-e ezek nyugodt lelkiismerettel? Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésszel beszélgettünk.

Az íróval a könyvekhez fűződő viszonyáról beszélgettünk, első olvasmányáról, a Robinsonról és egy másik elsőről, az Egri csillagokról, meg a túlkínálatról és az írás reményéről. Kornis Mihály antikváriumi tapasztalatait is megosztotta velünk, sőt, azt is elmesélte, hogyan találta meg gyermekkori Micimackóját 50 évvel később az Astoria Antikváriumban.

A Mindennapok Rákosi és Kádár korában című tanulmánygyűjtemény után, a könyvhétre jelent meg Horváth Sándor önálló, Kádár gyermekei címet viselő kötete, amely az 1960-as évek fiataljait vizsgálja és lázadásukra próbál magyarázatot találni. A szerzővel a közelmúlt megértésének folyamatáról, a történész hivatásáról, a Kádár-kor nosztalgiájáról beszélgettünk, és arról, hogyan határozta meg a korszak intézményrendszere, ideológiája, politikája az emberek mindennapjait.

Papp Richárd Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? című kötete a humor szemszögéből mutatja be egy budapesti zsidó közösség mindennapjait. A rengeteg vicc, anekdota és helyzetkomikum mellett az olvasó megismerheti a zsidó vallást, a zsidó humor kulturális hátterét, a humor természetrajzát általában, és azt is leszűrheti a kötetből, hogyan gondolkodik egy antropológus. A kötetről Papp Richárddal beszélgettünk.

Matthijs van Boxsel nemrégiben megjelent könyve, A butaság enciklopédiája egészen más megvilágításba képes helyezni mindazt, amit eddig a butaságról gondoltunk – vagy nem gondoltunk. A butaság birodalmában kalandozva megtudtuk, hogy a butaság az emberi civilizáció mozgatórugója, de azt is, hogyan lehet énekelve zuhanni, honnan ered az enciklopédia kifejezés, mit jelent a patafizika, van-e saját nyelve a butaságnak, hány közmondásosan ostoba város van szerte a világon – és azt is, hogy mit kezdjünk mindezzel a kétes értékű tudással.