Hámori Gabriella főszereplésével mozikban a Budapest című film, amelynek alapjául Chico Buarque azonos című regénye szolgál. A regény öt éve jelent meg Pál Ferenc fordításában, és nem vert fel túl nagy port. Ami nem csoda, olvastunk már jobb regényt is ennél.

Aleksandar Zograf Pszichonauta című kötetében élve boncolja fel önmagát. Mellkasát felhasítva, fejét levéve, szívét-lelkét – de legfőképpen álmai tudatát – kitárva vált alakot, bújik mások bőrébe, hogy megértsen valamit a körötte lejátszódó eseményekből, és abból a háború sújtotta, majd NATO-bombázta Szerbiából, amelyet elevenen megnyúztak, és ahol minden csupa hús-vér valóság.

Az embernek két lába van, a kutyának négy – biztosnak látszó megkülönböztetés. A kutya ugat, az ember beszél: ezt a tételt is megbízható tapasztalatok támasztják alá. Habár, egyesek állítják: a kutya majd’ megszólal. De ha valóban megszólal, állat-e még, vagy már négylábú ember?

Az Apertúra folyóirat gondozásában megjelent az Apertúra Könyvek első kötete, Hitchcock – Kritikai olvasatok címmel, amely minden idők egyik legtöbbet tárgyalt rendezőjének filmjeiről közöl értelmező tanulmányokat.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kor, éppen itt, errefelé, kádárvilág, így mondják, ahol a krumplileves az volt, ami, és ahol tömegével nőtt a lila virág. Ki is veszett, amikor meghalt a Kádár János.

Máté Angi Mamó című kötetének visszafogott, elegáns külleme igazi unikum a mai könyvkiadásban. A borító mögött rejtőzködő szöveg szavai pedig egy varázslatos világ kapuját tárják fel, sajnos csak résnyire.

Darvasi László Virágzabálók, Rakovszky Zsuzsa A Hold a hetedik házban és Vajda Miklós Anyakép, amerikai keretben című kötetének ajánlói a youtube-ról.

Ha pár évtizeddel később a világirodalmi lexikont böngészve valaki rábök a Patrik Ouředník névre, a cseh szerző címszava alatt, valahol az életrajzban, találni fog egy arra vonatkozó mondatot: „és akkor megírta a huszadik század Európájának történetét”. Az Europeana kötete azonban zavarba ejtően vékonyka: a század nem érdemel több szót.

Pap Károly 1938-ban, a Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt.-nél megjelent könyvének címe – Azarel – hagyhat kétségeket az olvasóban, azonban a címlap belső oldalán az áll: „Ez a regény Azarel György gyermekkoráról szól.” Az író nem árul zsákbamacskát.

Zavarba ejtő olyan könyvet kézbe venni, amely nem hozzám, ellenben rólam szól. Egészen egyszerűen azért, mert magyar vagyok. Zavarba ejtő olyan könyvet olvasni, amelynek a tárgya az, hogy én, aki magyar vagyok, hogy élek, hogy szeretek, hogy gyűlölök. Kicsit olyan érzés, mint amikor az embert kibeszélik a barátai a háta mögött, és véletlenül tudomást szerez róla.