Máté Angi Mamó című kötetének visszafogott, elegáns külleme igazi unikum a mai könyvkiadásban. A borító mögött rejtőzködő szöveg szavai pedig egy varázslatos világ kapuját tárják fel, sajnos csak résnyire.

Darvasi László Virágzabálók, Rakovszky Zsuzsa A Hold a hetedik házban és Vajda Miklós Anyakép, amerikai keretben című kötetének ajánlói a youtube-ról.

Ha pár évtizeddel később a világirodalmi lexikont böngészve valaki rábök a Patrik Ouředník névre, a cseh szerző címszava alatt, valahol az életrajzban, találni fog egy arra vonatkozó mondatot: „és akkor megírta a huszadik század Európájának történetét”. Az Europeana kötete azonban zavarba ejtően vékonyka: a század nem érdemel több szót.

Pap Károly 1938-ban, a Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt.-nél megjelent könyvének címe – Azarel – hagyhat kétségeket az olvasóban, azonban a címlap belső oldalán az áll: „Ez a regény Azarel György gyermekkoráról szól.” Az író nem árul zsákbamacskát.

Zavarba ejtő olyan könyvet kézbe venni, amely nem hozzám, ellenben rólam szól. Egészen egyszerűen azért, mert magyar vagyok. Zavarba ejtő olyan könyvet olvasni, amelynek a tárgya az, hogy én, aki magyar vagyok, hogy élek, hogy szeretek, hogy gyűlölök. Kicsit olyan érzés, mint amikor az embert kibeszélik a barátai a háta mögött, és véletlenül tudomást szerez róla.

Különös történelmi-, család-, és városregény A szív határai. Számos műfaji konvenció keveredik benne anélkül, hogy bármelyik mellett elkötelezné magát a szöveg. Egy ambivalens viszony analízise Poós Zoltán munkája, amely – szembehelyezkedve a trendekkel – nem kerít túl nagy feneket az elbeszélhetőségnek, elég nagyvonalúan bánik a fikcióval ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjon bizonyos buktatókat. Szerencsére azonban a regény minden olvasói hiányérzet ellenére is lebilincselő, szórakoztató, igényes írás.

Charles Darwin elmélete kiállta az idők próbáját. Mégis, amikor a legtöbb bizonyíték támasztja alá az evolúció elméletének hitelességét, megdöbbentően nagy tömegek hisznek abban, hogy minden úgy történt, ahogy a Genezis könyvében le van írva: a Föld csupán tízezer éves, és az összes faj egy időben keletkezett, csodás isteni beavatkozásra. Dawkins birokra kel velük és lesújt könyvével.

„Berlin arra ítéltetett, hogy örökké keresse, de sohase találja meg önmagát” – idézi Karl Schefflert Sausic Attila Berlin utcáin című könyvében. Legyen ez a mottója annak az útinaplónak, amely Berlin városában és Sausic könyvében kalandozva született, és amely arra ítéltetett, hogy Berlint keresse, de talán soha ne találja meg.

Helen Fisher antropológus - miközben arra kereste a választ: kik vagyunk és kit szeretünk? - négy személyiségtípust határozott meg az agyban lévő vegyületek alapján: A Felfedezőt, az Építőt, a Vezetőt és a Tárgyalót. Vonzzák-e egymást az ellentétek? Mi befolyásolja a párválasztást? Biológiai értelemben vonzódunk a másikhoz, vagy máshogy? Ha kíváncsi vagy a szerelem tudományos elméletére, és ha szeretnéd megtudni, melyik személyiségtípushoz tartozol és ki lehet a párod, nézd meg az alábbi videót.

„A legképtelenebb igazságoknak, fiam, amelyek egyébként a legsötétebbek is, soha nem marad nyoma.” – mondja Atto Melani az Imprimatur egy lapján. Ezt a mondatot próbálja Rita Monaldi és Francesco Sorti megcáfolni: minden nyomot és dokumentumot felkutatnak a 17. század végi Európa pestis és török sújtotta történelméről, hogy aztán regény formájában az olvasó elé tárják. A fikció és valóság, fantázia és történelmi tények egymásba fonódó bizonytalanságában vergődő olvasó tudásszomja számára az Imprimatur minden szava egy korty kétség: talán egy pillanatra csillapítja, de lehet, hogy hosszú távon csak fokozza a szomjúságot.