A híres, drámai hangú operaénekes többször járt Budapesten, de 1938-ban Szegeden is vendégszerepelt. Az esemény emlékét személyes dokumentumok – egy aláírt és egy dedikált fotó – is őrzik.

Gina Cigna francia származású olasz operaénekesnő 1927-ben debütált a milánói Scalában, Richard Wagner A Rajna kincse című operájában, Freia istennő szerepét alakítva. 1933-tól már egyike kora legjobb drámai szopránjainak, világhíres Tosca és Turandot. Cigna éneke hatalmas hanggal, nagy drámai erővel bírt. A művésznő állandó vendége volt a világ nagy operáinak, többször szerepelt Budapesten, Turandotként lépett fel a Szegedi Játékokon is. 1948-ban autóbaleset érte: le kellett mondania a színpadi éneklésről. Kanadában és a római Santa Cecilia Akadémián tanított.[1] 2001-ben, 101 éves korában hunyt el.

A Turandot hangfelvétele, amely az 1926. április 25-ei ősbemutató után tizenegy évvel később készült Gina Cigna és Francesco Merli főszereplésével, máig az egyik legjobb felvétel.[2]

Az itt közrebocsátott, vitéz Szabó Gyulának dedikált fotó, amelyen a „Szeged, 1938” keltezés áll, a művésznő szegedi vendégjátékát dokumentálja.

A vendégjáték ebben az időben általános volt az operában. Egyrészt az adott darab minél bensőségesebb megszólaltatása okán (például Wagnert legendás német énekesek adták elő), másrészt a vendégek ki tudták elégíteni a közönség kivételes események és személyiségek iránti vágyát. Az 1930-as években a vendégjátékok alakulásába a politika is egyre jobban beleszólt, a háború alatt a kulturális kapcsolatok a szövetségesekre korlátozódtak. A döntően olasz és német vendégjátékok egyre nagyobb teret kivívó, majd kizárólagossá váló volta azonban nem szúrt szemet a közönségnek. Ez az olasz és német darabok eredendő repertoárbeli túlsúlyával és az olasz és német énekesek kimagasló vonzerejével magyarázható.

Szeged különleges helyet vívott ki a két háború közötti opera életében: egyike lett azon helyszíneknek, ahol megindult a szabadtéri színjátszás. Az 1920-as évek végén épült fel a fogadalmi templom épületegyüttese, amelynek tere teátrális keretéül szolgált az előadásokhoz. A színpad később fesztiválszerű jelleget öltött, a koncert- és operaszolgáltatás helyszíne lett. Az első operaelőadást 1935-ben tartották.

A szegedi opera kiváltságos helyzetét mutatja, hogy a tanács évi húszezer pengővel segítette az opera vendégjátékok finanszírozását. Az anyagi háttér tette lehetővé, hogy elsőrangú együttesek lépjenek fel Szeged színpadán, sőt alkalmanként külföldi operacsillagok énekét is élvezhesse a közönség.

Így kerülhetett Gina Cignával a címszerepben Puccini operája, a Turandot, 1938-ban, Szegeden színpadra. Ugyanebben az évben Cs. Szabó László egy magyar újság hírét idézte a Nyugatban: "Gina Cigna  vendégjáték közben annyira megszerette a szegedieket, hogy szobalányt is Szegedről szerődtetett."

(Forrás: Magyar Színháztörténet 1920-1949. szerk.: Gajdó Tamás, Balázs Éva, Magyar Könyvklub. 333, 356, valamint 362-363. oldal)