Széchenyi István 1830-ban megjelent, a gazdaság és a társadalom átalakulását sürgető és annak szükségszerűségével a nemességet szembesíteni kívánó Hitel című munkája nagy port kavart, támogatói és ellenzői egyaránt akadtak. Mivel ez utóbbiak voltak többen, a gróf megírta Világ című művét, amely az előző kötet bírálóinak szólt, azoknak, akik nem értik a Hitelt.

Széchenyi István gróf, miután beutazta Nyugat-Európát, a közéleti fellépés szándékával érkezik haza. A pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án, felsőbüki Nagy Pál beszédére – aki a mágnásokat hazafiatlannak nevezte és azt állította, hogy jövedelmüket haszontalan dolgokra, legfőképpen kártyára fordítják – csattanós választ adott, minden jószágának egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel, hogy a magyar tudós társaság megalakulhasson. Sikerült megtörnie a jeget, többen csatlakoztak hozzá, nagyobb összegekkel támogatva az ügyet. Széchenyi országos hírnévre tett szert, és aktívan politizálni kezdett.

Nagyon hamar, még az 1825-27-es országgyűlés idején barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol mintára megalapította a Pesti Kaszinót, amely elsősorban a nemesség, a pesti polgárság és az értelmiség találkozóhelyként szolgált. Az intézmény magyar és külföldi folyóiratokat egyaránt járatott, saját könyvtárral rendelkezett, amelynek alapját Széchenyi vetette meg 338 kötettel, és amelynek állománya 1834-re három ezer kötetre duzzadt.

1830. január 28-án jelent meg a Hitel, amelyben Széchenyi a polgárosodást, a gazdasági fellendülést és a haza gyarapodását akadályozó ősiség törvényének eltörlését szorgalmazta, kikelt a rossz hitelviszonyok ellen, ostorozza a nemességet, szolidaritást vállal a jobbágyság mellett, akik a legfőbb terheket viselik, és sürgette helyzetük javítását. Kiállt a parasztság szabad birtoklási joga és az ipar és kereskedelem szabadsága mellett. A hazai állapotokat a hitel hiányára vezeti vissza: azért nincs befektetés, mert hiányzik a hitel a gazdasági életből, ennek oka a birtokok elidegeníthetetlensége, amely akadályozza a szabad adás-vételt. A Hitelnek nagy visszhangja támadt: sokan dicsérték, de még többen ellenezték. Bár Széchenyi a polgári átalakulás legfőbb erejének a főnemességet látta, mégis az arisztokrácia fordult szembe elképzeléseivel. Széchenyi 1831-ben a Világ, két évvel később pedig a Stadium című munkájával válaszolt a támadásokra.

A Világban azt írja a Hitelről: „Könyvem a’ sajtó alól kiszabadult, terjedni kezdett, ’s csak néhány hónap közben, ismételt kiadásokban több kézben, több ajkon fordult meg, mint legjobb magyar munkáink esztendők folytában. […] Sokan szerzék meg, számosan olvasák is, a’ min magamban igen örültem, de csak kevesen érték.” Ez sokat elárul a Világ keletkezésének körülményeiről, illetve az is, hogy a reformtörekvések mellett és ellen érvelők, így az olvasók megosztottságára már a Világ előszavában utal Széchenyi. „Számos példa előttünk, milly ellenkező benyomást tehet ugyan azon könyv különböző olvasóra” – írja. „Ki azt rokon vonzódással forgatja, […] a’ szerzővel olly módon bánik, mint barát baráttal.” „Ki ellenben a’ szerzőt – habár tán sejdítlen is – nem kedveli, ’s ugy szólván azon czélbul veszi munkáját kézbe, hogy annak csak hibáit keresgélje ki, közönségesen sürű ködben munkálkodik”. Ebből a megfontolásból szól Széchenyi jóakaróihoz, akiknek egyébként a kötetet ajánlotta. A munkának konkrét címzettje is van: gróf Desewffy József, aki a Hitel című munka „Taglalatját kiadni méltóztatott”, és akit biztos némi elégedettséggel töltött el Széchenyi terjedelmes válasza, hiszen Széchenyinek küldött levelében azt írja: „Minél több észrevételeket fog szülni munkám, annál kedvesebben veendem azt.” Ráadásul Széchenyi egyenesen hozzá intézi szavait.

A Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba ’s előítélet eligazítására című kötet a Hitel állításait nyomatékosítja. Riasztó képet fest Magyarországról, miközben szorgalmazza az érdekegyesítést, a különböző társadalmi rétegek összefogását. A kötet Pesten jelent meg, 1831-ben, Füskúti Landerer Lajos nyomdájában, nem úgy, mint a Stadium, amelyet Széchenyi Lipcsében kényszerült kiadni a cenzúra miatt.